KERESÉS
Válaszok az élet nagy kérdéseire
KERESÉS
Richard Purnell írása
Dr. Henry Brandt azt mondta egy amerikai magazinban, hogy van egy bizonyos „szindróma”, egy olyan minta, amivel a hozzá forduló párokban újra és újra találkozik. Azt mondják: „Eleinte a szex izgalmas volt. Aztán furcsán kezdtem érezni magam és a páromat is máshogy láttam. Egyre többet veszekedtünk és végül szakítottunk. Most ellenségek vagyunk.”
Ezt hívom én a „másnap-reggel szindrómának”. Felébredünk és azt látjuk, hogy az intimitás igazából nincs meg. A szexuális kapcsolat már nem elég, és végül nem azt kapjuk, amit kezdetben akartunk. Csak két önző embert, akik a saját kielégülésüket keresik. A valódi szeretet és intimitás kellékeit nem lehet egyik pillanatról a másikra megszerezni, így kiegyensúlyozatlan állapotba kerülünk és tovább keressük a harmóniát.
Mindannyiunk életének öt fő területe van: testi, érzelmi, szellemi, közösségi és lelki. Mind az öt részt úgy tervezték, hogy zökkenőmentesen működjenek együtt. Amikor intimitást keresünk, már ma akarjuk a megoldást, vagy lehetőleg már tegnap. Az egyik gondunk az, hogy azonnali kielégülésre vágyunk. Amikor betöltetlen marad az a szükségletünk, hogy intimitást találjunk egy kapcsolatban, akkor „azonnali” megoldást keresünk. Milyet? Testi, érzelmi, szellemi, közösségi vagy lelki megoldást? Testit. Sokkal egyszerűbb testileg intim helyzetbe kerülni valakivel, mint a másik négy terület bármelyikén. Egy ellenkező nemű személlyel testileg intim közelségbe kerülhetsz félóra-egy óra alatt, attól függően, mennyire sürgős. De hamar észreveszed, hogy a szex csak átmeneti szabadulás egy felszíni vágytól. Van viszont egy mélyebb szükséglet, ami még mindig betöltetlen.
Mit csinálsz, amikor a lelkesedés elmúlik és minél többet szexelsz, annál kevésbé élvezed? Megmagyarázhatod azzal, hogy „szerelmesek vagyunk. Úgy értem, tényleg szeretjük egymást.” De még mindig bűntudatot és hiányt érzünk. Férfiak és nők egyik kapcsolatból a másikba ugrálva keresik az intimitást szerte az egyetemeken, remélve, hogy „itt az alkalom. Most olyan kapcsolatot találok, ami tartós lesz.”
Szerintem amit valójában akarunk, az nem a szex. Valójában intimitásra vágyunk.
Mára az a szó, hogy „intimitás” szexuális töltetet kapott. De ennél sokkal többet jelent. Magába foglalja az életünk különböző területeit- igen, a testit is, de a közösségi, érzelmi, szellemi és lelki szempontot is. Az intimitás igazából az életünk teljes megosztását jelenti. És nem volt-e már mindannyiunkban vágy a közelségre, nyitottságra, arra, hogy teljesen megosszuk az életünk valakivel.
Marshall Hodge írt egy könyvet, a címe Félelem a szeretettől (Your fear of love). Azt írja „Mind vágyunk azokra a pillanatokra, amikben szeretet, közelség és gyengédség fejeződik ki, de gyakran a kritikus pillanatban visszahúzódunk. Félünk a közelségtől. Félünk a szeretettől.” Ezután, ugyanebben a könyvben Hodge állítja, hogy „minél közelebb kerülsz valakihez, annál nagyobb esély van fájdalomra.” Gyakran ettől a fájdalomtól félve kerüljük el a valódi intimitást.
Egyszer több előadást tartottam Dél-Illinoisban egy egyetemen. Az egyik alkalom után egy lány odajött hozzám és azt mondta „Beszélnem kell önnel a barátom problémáiról.” Leültünk és elkezdett beszélni nekem a gondjairól. Pár perc után kijelentette, hogy „Most lépéseket teszek annak érdekében, hogy soha többet ne sérüljek meg”. Azt válaszoltam, hogy „Más szóval, afelé teszel lépéseket, hogy soha ne szeress többet.” Azt gondolta félreértettem, úgyhogy folytatta: „Nem, nem ezt mondtam, csak nem akarok többet megsérülni. Nem akarok fájdalmat az életembe.” Mondom, „Értem, nem akarsz szeretet az életedbe.” Nincs olyan, hogy „fájdalommentes szeretet”. Minél közelebb kerülsz valakihez, annál nagyobb esély van fájdalomra.
Becslésem szerint rád is igaz – ami nagyjából a népesség 100 százalékára –, hogy ért már sérülés egy kapcsolatban. A kérdés az, hogy hogyan kezeled ezt a sérülést? Sokan közülünk úgymond „kettős jelzést” adnak, hogy elrejtsék a fájdalmat. Azt mondjuk valakinek „Nézd, szeretném ha közelebb kerülnél hozzám. Szeretni akarok és szeretve lenni… várj egy percet, korábban már bántottak. Nem akarok ezekről a témákról beszélni. Nem akarom azokat a dolgokat hallani.” Falakat építünk a szívünk körül, hogy megvédjenek bárkitől, aki kívülről bejutva bánthatna minket. De ugyanaz a fal tart minket bennrekedve, ami az embereket kint tartja. Az eredmény? Magányosak leszünk és a valódi intimitás és szeretet elérhetetlenné válik.
A szeretet több az érzelmeknél és sokkal több, mint egy jó hangulat. De a társadalmunk fogta amit Isten mondott a szeretetről, szexről és intimitásról és egyszerű érzésekké és hangulatokká változtatta. Isten a Bibliában részletesen leírja a szeretetet, főleg a korinthusiaknak írt első levél 13. fejezetében. Hogy meglásd a teljes súlyát Isten definíciójának a szeretetről, hadd mutassam be a negyediktől a hetedik verseket (1Korintus 13,4-7) a következő módon.
Mennyiben elégítené ki az igényeidet, ha valaki úgy szeretne, ahogy Isten szerint szeretve kellene lennünk:
Így írja le nekünk Isten azt a szeretetet, amit a kapcsolatainkban akar velünk megtapasztaltatni. Feltűnő, hogy ez a szeretet a másik személyre fókuszál. Inkább ad, mint keresi a magáét. És itt a probléma. Ki tud ehhez felnőni?
Ahhoz, hogy ezt a szeretetet átéljük a kapcsolatainkban, először Isten szeretetét kell megtapasztalnunk felénk. Nem mutathatod tartósan ezt a szeretetet valaki felé, ha te magad sosem tapasztaltad meg, hogy így szeretnek. Isten, aki ismer, aki tud rólad mindent, tökéletesen szeret.
Isten Jeremiáson, az ókori prófétán keresztül mondja el nekünk: „Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak Magamhoz hűségesen.”1 Tehát Isten szeretete feléd sosem fog változni.
Isten annyira szeretett minket, hogy megengedte, hogy Jézus Krisztust keresztre feszítsék (ez egy ókori kivégzési mód) a bűneinkért, hogy mi megtisztulhassunk. A Bibliában azt olvassuk, hogy „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”2 Amikor Isten felé fordulunk és elfogadjuk ezt a megbocsátást, akkor kezdjük el tapasztalni a szeretetét.
Isten azt mondja, hogy „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.”3 Isten nem csak megbocsátja bűneinket, hanem elfelejti őket és megtisztít minket.
Isten folyamatosan szeret minket, történjék bármi. A kapcsolatok gyakran zátonyra futnak, ha valami megváltozik bennük, pl. egy súlyos baleset vagy pénzügyi veszteség alkalmával. De Isten szeretete nem külső kinézetünkön alapul, vagy azon, hogy kik, vagy mik vagyunk.
Ahogy láthatod, Isten képe a szeretetről egészen más, mint amit a társadalom üzen nekünk arról, hogy mi a szeretet. El tudsz képzelni egy kapcsolatot ezzel a fajta szeretettel? Isten egyszerűen megmondja nekünk, hogy az Ő szeretete és megbocsátása a miénk, amint kérjük. Ez az Ő ajándéka nekünk. De ha visszautasítjuk az ajándékot, saját magunkat vágjuk el az igazi beteljesülés, igazi intimitás és igazi életcél megtalálásától.
Jézus Krisztus befogadása és a belé vetett bizalom az, ami az életünket egyensúlyba hozza. A hit Istenben szabadjára engedi Isten megbocsátását. Nincs többé bujkálás, nem megyünk többet a saját fejünk után. Ő ott van velünk. Békességünk van vele. Miután a hitünket és függésünket rá helyezzünk, ő beköltözik az életünkbe és átélhetjük vele az intimitást. A megbocsátása ott van, hogy megtisztítson a legmélyebb bűntől, legmélyebb énközpontúságtól, a legsúlyosabb problémától vagy küzdelemtől, amivel valaha szembesültünk vagy szembesülünk.
Isten hozzáállása a szexhez nagyon világos szerte a Bibliában. Isten a házasságra tartotta fenn a szexet és csakis a házasságra. Nem azért, mert szerencsétlenné akar tenni minket, hanem mert meg akarja védeni a szívünket. Egy biztos alapot akar nekünk felépíteni, hogy amikor belépünk a házasságba, annak az intimitása Isten szeretetének és bölcsességének a bizonyosságán alapuljon.
Amikor Jézus Krisztusra bízzuk magunkat, ő új szeretetet és új erőt ad nekünk napról napra. Itt kerül kielégítésre az intimitás iránti vágyunk. Isten olyan szeretet ad nekünk, ami nem szakad meg és nem fogy el a múló évekkel és a változó időkkel. Az ő szeretete köthet össze két embert, saját magával ennek az egységnek a középpontjában. Amikor ketten randiztok, ahogy együtt növekedtek, nem csak lelkiségben, hanem szociálisan, szellemileg és érzelmileg is és egy őszinte, gyengéd és intim kapcsolatotok lehet, ami megelégítő és izgalmas! És amikor a kapcsolat előre halad, ami a házasságban csúcsosodik ki, a szexuális egyesülés csak még tovább fokozza azt az egységet, amit lefektettetek.
Krisztust már most befogadhatod hittel imádkozva. Az imádság beszélgetés Istennel. Isten ismeri a szívedet, így nem annyira a szavak érdeklik, hanem a szívedben lévő hozzáállás. A következő egy javasolt imádság: „Jézus szükségem van rád. Köszönöm, hogy meghaltál a bűneimért a kereszten. Megnyitom az életem ajtaját és befogadlak mint Uramat és Megváltómat. Köszönöm, hogy megbocsátottad a bűneimet és örök életet adtál. Kérlek, hogy irányítsd az életemet, és formálj engem olyan emberré, amilyen Te szeretnéd hogy legyek.”
Kifejezi ez az imádság amit szeretnél? Ha igen, akkor imádkozd el most. Ha a hitedet Krisztusba veted, akkor ő belép az életedbe, ahogy megígérte. Ez egy kapcsolat kezdetét jelenti vele, ami egyre bensőségesebb lesz, ahogy jobban megismered. És vele a középpontban az életed egy teljesen új dimenziót kap – a lelki dimenziót –, ami több harmóniát és megelégedést visz az összes kapcsolatodba.
Mi a szeretet? Isten feléd való szeretetének ismerete és tapasztalása. Ezután képes leszel másokat olyan szeretettel szeretni, ami a valódi intimitás mélyebb szintjéhez vezet.
| ► | Behívtam Jézust az életembe (Fontos információk következnek)… |
| ► | Gondolkodom rajta, hogy behívjam Jézust az életembe, de jobban szeretném érteni, hogy ez mit jelent… |
| ► | Kérdésem van… |
Lábjegyzetek: (1) Jeremiás 31,3 (2) János 3,16 (3) 1János 1,9
