Ismersz olyan valakit, aki igazán bízik Istenben? Amikor még ateista voltam, volt egy jó barátom, aki gyakran imádkozott. Minden héten mesélt valamiről, amit Istenre bízott, és minden héten láttam, ahogy Isten valami valószínűtlen dolgot tett, hogy megválaszolja az imádságát. Van fogalmad róla, milyen nehéz volt ezt ateistaként hétről hétre végignézni? Egy idő után a „véletlen egybeesés” kezdett nagyon gyengén hangzani.
Miért válaszolta meg Isten a barátom imáit? A legfőbb ok az volt, hogy kapcsolatban volt Istennel. Követni akarta Istent, és tényleg figyelt arra, amit Ő mondott. Felhatalmazta, hogy irányítsa az életét, és örömmel fogadta, amikor Isten ezt meg is tette! Amikor különböző dolgokért imádkozott, ez szerves része volt az Istennel való kapcsolatának. Teljesen természetesnek vette, hogy Istenhez fordul a szükségleteivel, aggodalmaival és bármivel, ami az életében éppen aktuális volt. Az alapján, amit a Bibliában olvasott, meg volt győződve, hogy Isten is azt akarja, hogy így támaszkodjon rá.
Mondhatni élőben bemutatta a következő bibliai állításokat: „Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha valamit az ő akarata szerint kérünk, meghallgat minket.”1 „Az Úr szeme az igazakon van, és füle az ő könyörgésükre figyel…”2
Talán azért, mert nincs kapcsolatuk Istennel. Lehet, hogy tudják, hogy Isten létezik, még az is lehet, hogy imádják is őt néha-néha. De akik sosem látják az imáikat megválaszolódni, valószínűleg nem állnak kapcsolatban Istennel. Azonkívül sosem kaptak tőle bocsánatot a bűneikre. Annak meg mi köze van ahhoz, amit kérünk? Íme, a magyarázat: „Nem az Úr keze rövid ahhoz, hogy megsegítsen, nem az ő füle süket ahhoz, hogy meghallgasson, hanem a ti bűneitek választottak el titeket Istenetektől, a ti vétkeitek miatt rejtette el orcáját előletek, és nem hallgatott meg.”3
Sokan érzik ezt az „elválasztottságot” Istentől. Amikor valaki kér Tőle valamit, általában hogyan teszi ezt? Azzal kezdi, hogy „Istenem, nagyon kellene a segítség ebben a helyzetben…” Aztán kis szünet következik, és újrakezdi az illető: „Tudom, hogy nem vagyok tökéletes, és igazából nincs jogom hozzá…” Tiszában vagyunk a bűneinkkel és hibáinkkal. Ráadásul tudjuk azt is, hogy Isten is tisztában van velük. Amolyan „Kit is akarok becsapni?” érzés ez. Amit sokan nem tudnak, az az, hogy hogyan kaphatják meg Isten bocsánatát minden bűnükre. Nem tudják, hogy kapcsolatot kezdhetnek Istennel, és így Isten meghallgatja őket. Ez az alapja annak, hogy Isten megválaszolja az imáinkat.
Először is kapcsolatot kell kezdened Istennel. Képzeld el, hogy Gipsz Jakab úgy dönt, megkéri az ELTE rektorát (akit nem is ismer), hogy vállaljon kezességet az autó hiteléért. Ha feltételezzük, hogy az ELTE rektora nem őrült meg, akkor Gipsz Jakabnak erre zéró esélye van. Ugyanakkor, ha ugyanennek a rektornak a lánya kérné meg erre az apját, az valószínűleg nem lenne gond. A kapcsolat számít.
Ha valaki Isten gyermeke, tehát ha az illető Istenhez tartozik, akkor Isten ismeri őt és hallja az imáit. Jézus azt mondta, „Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből.”4
Istenről szólva: vajon ismered őt, és ő ismer téged? Kapcsolatban vagy vele, ami garantálja, hogy Isten megválaszolja az imáidat? Vagy Isten inkább csak egy távoli fogalom az életedben? Ha Isten távol van tőled, vagy ha nem vagy benne biztos, hogy ismered-e Őt, a következőképpen kezdhetsz vele kapcsolatot akár most is: Hogyan ismerhetjük meg Istent?
Azok felé, akik tényleg ismerik és rá támaszkodnak, Jézus ajánlata elképesztően bőkezűnek tűnik: „Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek.”5 Az, hogy „megmaradunk benne” és a „szavai megmaradnak bennünk” azt jelenti, hogy az életünk során folyamatosan tekintettel vagyunk rá, bízunk benne, és odafigyelünk arra, amit ő mond. Akkor bármit kérhetünk, amit csak akarunk.
Íme egy másik feltétel: „Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha valamit az ő akarata szerint kérünk, meghallgat minket. Ha pedig tudjuk, hogy bármit kérünk, meghallgat minket, akkor tudjuk, hogy már megkaptuk, amit kértünk tőle.”6 Isten az imáinkat a saját belátása szerint válaszolja meg (továbbá a bölcsessége, irántunk való szeretete, szentsége stb... szerint).
Ahol gyakran elcsúszunk, az az, hogy tudni véljük, mi Isten akarata, mert valami nekünk logikusnak tűnik! Azt gondoljuk, hogy csak egy helyes „válasz” van egy konkrét imára, feltételezve, hogy PONT AZ az Isten akarata. És itt jönnek a nehézségek. Mi az idő és tudás korlátai között élünk. Csak korlátozott információnk van egy helyzetről, és az abba a helyzetbe történő beavatkozás jövőbeli következményeiről. Isten tudása viszont végtelen. Csak ő tudja, hogy egy esemény hogyan alakul vagy mire vezet az élet és a történelem folyamán. És lehetnek olyan céljai, amik jóval messzebb vezetnek, mint mi valaha is gondolnánk. Tehát Isten nem fog megtenni valamit csak azért, mert elhatároztuk, hogy ennek kell lennie az ő akaratának.
Isten felénk való szándékának leírásával rengeteg oldalt meg lehetne tölteni. Az egész Biblia annak a kapcsolatnak és életnek a leírása, amit Isten adni akar nekünk – amit szeretne, ha átélnénk vele.
Íme néhány példa:
„Ám az Úr arra vár, hogy irgalmazzon nektek, és fölkel, hogy könyörüljön rajtatok. Mert igazságos Isten az Úr: Boldogok mind, akik benne bíznak.”7 Mintha valaki felállna a székből, ahol addig ült, hogy segítsen – „fölkel, hogy könyörüljön rajtatok.” „Az Isten útja tökéletes, az Úr beszéde színigaz. Pajzsa mindazoknak, akik hozzá menekülnek.”8 „Az istenfélőkben gyönyörködik az ÚR, azokban, akik az ő szeretetében bíznak.”9
Mindazonáltal Isten felénk való elkötelezettségét és szeretetét a lehető legjobban a következő módon mutatta ki: Jézus azt mondta, hogy „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért”10, és ő pont ezt tette értünk. Így „ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?”11
Az emberek természetesen megbetegednek és meghalnak; az anyagi problémák is valósak. Különböző nagyon nehéz helyzetekbe is kerülhetünk. Mi a helyzet ezekkel?
Isten azt mondja, hogy bízzuk rá az aggodalmainkat. Még akkor is, ha a helyzet lehangoló. „Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.”12 Noha úgy tűnhet, hogy a körülmények kontrollálhatatlanok, valójában nem azok. Amikor úgy tűnik, hogy az egész világ darabokra hullik körülöttünk, Isten meg tud tartani minket. Ilyenkor lehet valaki nagyon hálás azért, hogy ismeri Istent. „Az Úr közel! Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.”13 Isten adhat a problémára olyan megoldást, amiről EGYÁLTALÁN nem is álmodtál, amit soha nem gondoltál volna lehetségesnek. Valószínűleg minden keresztény tudna erre példákat sorolni a saját életéből. De ha a körülmények nem is javulnak, Isten tud békességet adni mindennek a közepén. Jézus azt mondta „Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen.”14
Ilyen helyzetben kér minket Isten (amikor a körülmények még mindig nehezek), hogy továbbra is bízzunk benne – hogy „hitben járjunk és ne látásban,” ahogy a Biblia mondja. De mindez nem „vak hit”. Magának Istennek a jellemén alapul. Egy autó, ami átmegy a Lánchídon, teljesen a hídra támaszkodik. Nem számít, hogy eközben a sofőr mit érez, mit gondol magában, vagy hogy esetleg beszél-e valakivel a mellette lévő ülésen. Ami az autót épségben a túloldalra viszi, az a híd megbízhatósága, amiben a sofőr is megbízik.
Ugyanígy Isten is arra kér, hogy bízzunk a megbízhatóságában, a jellemében. A könyörületességében, szeretetében és bölcsességében. Azt mondja „Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen.”15 „Bízzatok benne mindenkor, ti népek, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk!”16
Isten felajánlotta, hogy válaszol a gyermekei imáira (tehát akik befogadták őt az életükbe és követni akarják). Arra kér, hogy minden gondot vigyünk elé imádságban, és ő az akarata szerint cselekszik velük kapcsolatban. Rá kell vetnünk a gondjainkat, amikor nehézségekkel nézünk szembe, és olyan békesség áraszt el minket, ami túlmutat a körülményeinken. A reménységünk alapja az Isten jellemébe vetett bizalom. Minél jobban ismerjük őt, annál inkább hajlandóak leszünk bízni benne.
Isten jelleméről többet is megtudhatsz a Milyen lehet Isten? című írásból, illetve más cikkekből ezen az oldalon. Isten jelleme miatt imádkozhatunk egyáltalán hozzá. Az első imádság, amit megválaszol, nem más, mint hogy „Istenem, szeretnék kapcsolatba lépni veled”.
(Marilyn Adamson cikke)
► | Hogyan lehet megismerni Istent… |
► | Van egy kérdésem vagy megjegyzésem… |
Lábjegyzetek: (1) 1János 5,14 (2) 1Péter 3,12 (3) Ézsaiás 59,1-2 (4) János 10,14,27-28 (5) János 15,7 (6) 1János 5,14-15 (7) Izajás 30,18 (Szent István Társulat fordítása) (8) Zsoltárok 18,31 (9) Zsoltárok 147,11 (10) János 15,13 (11) Romans 8,32 (12) 1Péter 5,7 (13) Filippi 4,5-7 (14) János 14,27 (15) Jeremiás 31,3 (16) Zsoltárok 62,9